A VIII. kerületet díszítő kovácsok tiszteletére.
Szép számmal akadtak tüzeskedők Józsefvárosban, volt aki gyújtógyárat alapított, mások az üllőre esküdtek. A túrákon mi is útbaejtünk egy kovácsműhelyt. A Pócs Műhely lassan száz éve ontja vasrózsáit.
Előttük Magyarországon a hagyományos cigány mesterségek közé tartozott a kovácstudomány. A szegkovácsok, az ágyú -és golyóöntők munkájára nagy szükség volt.
"A 19. század előtti forrásokban felbukkanó cigány mesterségeket...a fémművesség különböző változatai (kovácsmunkák, csengőöntés, kolompkészítés stb.)...és a szórakoztatás (vásári szórakoztatás, muzsikálás stb.) alkották." Írja Havas Gábor a Magyarországi romák című alapműben. A könyvet a nemrég elhunyt Kemény István szociológus szerkesztette.
A Magyar Néprajzi lexikonban találtok egy rövid leírást a szegkovácsokról. Aki nem elégszik meg ennyivel, olvassa el Bódi Zsuzsanna tanulmányát a Napút kulturális portálon.
Kevésbé tudományos és életszagúbb Molnár István Gábor gyűjtése az újpesti cigányokról. Egy szegkovács dinasztia, a Patkó család történetét megtaláljátok a Romneten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése